Külgazdasági Iroda - Magyarország Nagykövetsége Belgrád

Külgazdasági Iroda

Gazdasági kapcsolatok

Szomszédos országok lévén Magyarország és Szerbia az üzleti élet terén hosszú múlttal és széleskörű kapcsolatrendszerrel bír, azonban az utóbbi években gazdasági kapcsolataink jelentős fejlődésen mentek keresztül. A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya által kialakított kiváló politikai kapcsolatoknak köszönhetően olyan kedvező üzleti környezetet sikerült létrehozni, amely a kereskedelem és a beruházások dinamikus növekedését eredményezte.

Külkereskedelem

Szerbia a nyugat-balkáni régióban stratégiai gazdasági partnerünk, a térséggel folytatott külkereskedelmünk 71,8%-át bonyolítjuk déli szomszédunkkal. A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A tavalyi évben a magyar-szerb kereskedelmi kapcsolatok soha nem látott mértékben erősödtek. A magyar-szerb külkereskedelmi forgalom kiugróan magas, 41,8%-os növekedést ért el, és értéke megközelítette a 3,8 milliárd eurót. A szerb külkereskedelemben Magyarország tavaly az 5. legnagyobb exportőr volt, az EU-s országok közül pedig a 3. helyen szerepel.

A külkereskedelmi forgalom alakulása, 2012-2021 (millió euró)

Időszak

Export

Változás

Import

Változás

Forgalom

Változás

Egyenleg

2012.

1244,0


356,1


1600,1


887,9

2013.

1191,0

-4,3%

469,4

31,8%

1660,3

3,8%

721,6

2014.

1300,5

9,2%

433,1

-7,7%

1733,6

4,4%

867,4

2015.

1263,1

-2,9%

538,1

24,2%

1801,2

3,9%

724,9

2016.

1289,0

2,1%

626,1

16,3%

1915,1

6,3%

662,9

2017.

1595,6

23,8%

875,0

39,8%

2470,6

29,0%

720,5

2018.

1602,7

0,4%

929,0

6,2%

2531,6

2,5%

673,7

2019.

1661,5

3,7%

932,3

0,4%

2593,8

2,5%

729,2

2020.

1707,2

2,7%

960,2

3,0%

2667,4

2,8%

747,0

2021.

2225,5

30,4%

1556,6

62,1%

3782,2

41,8%

668,9

 

Forrás: KSH

A kivitelünk 30,4%-os bővülésének hátterében főként az energiahordozók exportjának 196 millió eurós (+40,5%) emelkedése, és azon belül is a villamosenergia kivitelének növekedése (+225,6 millió euró; +101,6%) áll. Jelentősen növekedett továbbá a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek (+42,4 millió euró; +42,4%), a műanyag-alapanyag (+39,2 millió euró; +94,4%), illetve a kőolaj és kőolajtermékek (+34 millió euró; +22,5%) exportja. Jelentősen csökkent ugyanakkor a természetes és mesterséges gáz exportja (-73,1 millió euró; -68,1%), amely egyrészt a Balkán Áramlat üzembe helyezésével és a Bulgária irányából történő gáz-betáplálással, másrészt pedig a bázishatással magyarázható (a 2020 áprilisában Szerbiában tapasztalt hideg időjárás miatt csak ebben a hónapban közel annyi gázt exportáltunk Szerbiába, mint 2021 első hat hónapjában összesen).

A behozatal rekordmagas, 596,5 millió eurós növekményének közel feléért a villamosenergia 184%-os, 281,2 millió eurós növekedése felel. Jelentős importnövekedés figyelhető meg továbbá a vas és acél (+86,1 millió euró; +172,9%), illetve a villamos gép, készülék és műszer (+57,2 millió euró; +26,7%) termékek esetében. Jelentősebb csökkenés egyik termékcsoport esetében sem könyvelhető el.

A tavalyi évben a Szerbiába irányuló magyar exportban – árufőcsoport szerinti bontásában – 727,2 millió eurós részesedéssel a feldolgozott termékek képviselik a legnagyobb hányadot (32,7%), amelyet az energiahordozók (679,9 millió euró; 30,5%) és a gépek és szállítóeszközök (607,1 millió euró; 27,3%) árufőcsoportok követnek. Termékszintű adatokat vizsgálva tavaly a legjelentősebb exporttermékünk a villamosenergia volt, amelyből 447,6 millió euró értékben exportáltunk Szerbiába (teljes export 20,1%-a). Emellett 185,2 millió euró értékben exportáltunk kőolajat és kőolajtermékeket (teljes export 8,3%-a), 171,4 millió euró értékben pedig villamosgép, készülék és műszer besorolású termékeket (teljes export 7,7%-a).

A Szerbiából származó import 31,4%-os hányadát a feldolgozott termékek (488,8 millió euró) árucsoport teszi ki, illetve jelentős a behozatal az energiahordozók tekintetében (477,5millió euró; teljes import 30,7%-a). Termékszintű adatokat vizsgálva a Szerbiából érkező legjelentősebb importtermék – az exporthoz hasonlóan – a villamosenergia volt: e termék behozatalának értéke tavaly elérte a 434 millió eurót (teljes import 27,9%-a). Ezt követi a villamosgép, készülék és műszer árucsoport, amely importjának értéke 271,4 millió eurót tett ki (teljes import 17,4%-a).

A vizsgált időszakban Szerbia Magyarország külkereskedelmi partnereinek rangsorában a 18 helyet foglalta el, részaránya a teljes magyar külkereskedelemi termékforgalomban 1,6% volt. Szerbia az export szempontjából a 15., míg az import tekintetében a 18. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk.

Beruházások

Szerbia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések egyik kiemelt célországa. A 2006 óta így megvalósult magyar aktív és tőkebefektetések összértéke már meghaladta az 1,1 milliárd eurót. Az elmúlt években kiemelkedően sikeresnek bizonyultak a magyar vállalatok szerbiai befektetései, amelyek közül kiemelendők az OTP és a MOL tavalyi beruházásai: az OTP Bank a Société Générale Csoport szerbiai leánybankjára irányuló akvizíciójának köszönhetően immár ország második legjelentősebb bankjává lépett elő, míg a MOL Csoport leányvállalata, a MOL Srbija üzemanyag raktározási és logisztikai depó központot nyitott Karlócán (Sremski Karlovci), amely a vállalat eddigi legnagyobb egyedi beruházása volt az országban. Az elmúlt időszak legnagyobb új magyar befektetése az Indotek csoport belgrádi irodaterület-portfóliójának megvásárlása volt a szerb GTC csoporttól. A tranzakció értéke 267,6 millió euró. A megállapodás öt üzleti park (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue és GTC House) 11 épületének eladására terjed ki, amelyek összterülete 122175 m2. A nagyobb vállalatokon kívül több százra tehető a kis-és középvállalati szektorban a teljes magyar és a vegyes tulajdonban lévő cégek száma.

A Magyar Kormány felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a magyar gazdaság szereplői számára, ezért a Nyugat-Balkán lett az első Kárpát-medencén túli, befektetés-ösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete. Ennek szellemében indult 2019 őszén a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás, amely hazai vállalatok támogatásán keresztül nyújt forrást célországi leány-, vagy vegyesvállalatok beruházásaihoz. A 2019. október 31-én meghirdetett, összesen 9,1 milliárd forint (25 millió euró) keretösszegű programból összesen 9 magyar vállalat részesült vissza nem térítendő támogatásban, hogy Szerbia területén beruházást valósítson meg, és az ott megtermelt profittal a magyar gazdaságot erősítsék, és újabb munkahelyeket teremtsenek a térségben.

A Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás sikerén felbuzdulva a tavalyi évben elindult a Külpiaci Növekedési Támogatás, amely az előd programhoz hasonlóan magyar vállalkozások külföldi beruházásaihoz nyújt vissza nem térítendő támogatást, azonban már globális lefedettséggel bír. A pályázati felhívás első szakaszában nagy érdeklődés mutatkozott a szerbiai beruházási lehetőségek iránt, így várhatóan tovább nőhet a magyar működőtőke összege Szerbiában.

Örömünkre szolgál, hogy immáron a szerb vállaltok is élnek a Magyarország által kínált versenyképes beruházástámogatási lehetőségekkel, és szerb befektetés is megvalósult hazánkban. 2019-ben a papírgyártással foglalkozó Drenik doo kezdett jelentős kapacitásbővítő beruházásba Szolnokon, kormányzati támogatással, amelynek köszönhetően 110 új munkahely jött létre. Reméljük, hogy ezt a pozitív példát további szerb befektetők is követni fogják.

Vásárok, kiállítások

Idei nagyobb vásári megjelenési lehetőségek magyar kiállítók számára:

  1. Nemzetközi Turisztikai Vásár, Belgrád - 2023. február 23-26.
  2. Nemzetközi Autókiállítás, Belgrád – 2023. március 23-29
  3. Nemzetközi Hajózási, Vadászati és Halászati Vásár, Belgrád – 2023.április 6-10.
  4. Nemzetközi Kertészeti Vásár, Belgrád – 2023. április 24-27.
  5. Nemzetközi Építőipari Vásár (UFI), Belgrád – 2023. április 24-27.
  6. Nemzetközi Technológiai és Technikai Eredmények Vására (UFI), Belgrád – 2023. május 16-19.
  7. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Újvidék – 2023. május 20-26. (Partnerországi Státusz Magyarország számára)

Külgazdasági intézményi jelenlét

Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségét jelzi, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED), valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (EXIM) is képviselettel rendelkezik az országban. A regionális irodák célja a magyar termékek exportjának támogatása, illetve a szerbiai befektetési lehetőségek feltérképezése, magyar befektetések támogatása, illetve az ehhez szükséges finanszírozás biztosítása