- Általános információk Szerbiáról
- Főváros: Belgrád
- Terület: 77474 km2
- Népesség: 7,1 millió fő
- Hivatalos pénznem: szerb dinár (RSD)
- Hivatalos nyelv: szerb
- Magyar külképviseletek Szerbiában
- Belgrád - nagykövetség
- Szabadka- főkonzulátus
- Politikai kapcsolatok
Magyarország 1946-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat az egykori Jugoszláviával. Kapcsolatainkat 1996-ban, Jugoszlávia felbomlását követően állítottuk nagyköveti szintre az akkori nevén Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal, majd 2006. június 3. óta Magyarország és a Szerb Köztársaság közti kapcsolatokról beszélhetünk. A kétoldalú kapcsolatok az ezredfordulót követően indultak jelentős fejlődésnek. Magyarország 2001 augusztusában megnyitotta Szabadkai Főkonzulátusát, illetve az ország többi részére kiterjedő tiszteletbeli konzuli hálózat is fejlődésnek indult, melynek a bővítése jelenleg is tart. A kulturális kapcsolatok fejlesztése érdekében – ezzel több évtizedes hiányosságot pótolva – 2014-ben megnyitásra került a belgrádi Collegium Hungaricum, melynek feladata a magyar kultúra népszerűsítése Szerbiában.
A kétoldalú kapcsolatok történetében meghatározó események számított Áder János köztársasági elnök szerbiai látogatása 2013. június 25-26-án, amelynek keretében Tomislav Nikolić köztársasági elnökkel közösen koszorúzták meg Csúrogon a II. világháború magyar és szerb polgári áldozatainak emlékművét. A két nép közötti megbékélési folyamat részeként Áder János beszédet mondott a Szkupstinában, ahol elítélte és bocsánatot kért a háború során a magyarok által elkövetett bűnökért. A két ország közötti megbékélési folyamat eredményeként a kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak.
Magyarország és Szerbia állami főméltóságai valamint vezető politikusai rendszeresen folytatnak kétoldalú találkozókat, illetve egyeztetnek nemzetközi fórumokon és az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A politikai kapcsolatok kiemelkedő szintjét mutatja, hogy 2014 óta évente megrendezésre kerül a diplomáciában kivételesnek számító magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó. A közös kormányülések alkalmából a tárcák vezetői politikai kérdések mellett egyeztetnek a gazdasági, infrastrukturális, energetikai, nemzetpolitikai, oktatási, tudományos, kulturális, belügyi, honvédelmi és az EU-s ügyeket érintő együttműködésekről.
Magyarország és Szerbia közt az egyik legfontosabb összekötő kapocs a két országban élő kisebbségek ügye. A vajdasági magyarság érdekeinek védelmét és helyzetének javítását a magyar Kormány kiemelt feladatának tekinti. A magyar diplomácia hosszas tárgyalásokat követően 2011 őszén elérte, hogy a szerbiai vagyonvisszaszármaztatási törvény magyar lakosság számára diszkriminatív elemeit a szerb parlament a rehabilitációs törvény módosítása révén orvosolja. A fenti lépések mellett Magyarország jelentős támogatást nyújt az ország területén élő szerb kisebbségnek nyelvük és kultúrájuk megőrzése érdekében.
A magyar kisebbség ügyének rendezését követően Budapest elkötelezett támogatója Szerbia EU-csatlakozási törekvéseinek. A politikai támogatás mellett immár a sokadik magyar szakértő segíti tanácsadói minőségben a Szerb Kormány EU-csatlakozási folyamathoz kapcsolódó tevékenységét. A tárgyalások Szerbiával 2014-ben kezdődtek meg, Budapest célja, hogy az ország minél hamarabb le tudja zárni azokat és az Európai Unió teljes jogú tagja lehessen.
Földrajzi közelségből fakadóan a két ország jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolít le, amely az elmúlt években volumenét tekintve folyamatos növekedést mutatott. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok is folyamatosan fejlődnek, a szerbiai magyar beruházások is dinamikus növekedést mutatnak. A magyar Kormány állandó célja, hogy megkönnyítse a határforgalmat, amely a migrációs válság okán – a Schengeni kötelezettségek tiszteletben tartása érdekében – megnövekedett határellenőrzési feladatok teljesítése mellett is zajlik. A határátkelők számának és kapacitásának fejlesztése fentiek szellemében folyamatos. A cél a két ország közti vasúti, közúti és vízi közlekedése viszonylatában a szükségtelen és indokolatlan adminisztratív akadályok lebontása, amely a személyek és az áruk szabad mozgása szempontjából alapvető fontossággal bír. A gazdasági együttműködés támogatására Magyarország szerbiai diplomáciai képviseletein külgazdasági szakdiplomatákat foglalkoztat.
- Szerződéses kapcsolatok
A két ország közt az állampolgárokra vonatkozó érvényben lévő kétoldalú szerződések az alábbi linken érhetők el.
Magyarország jogszabályai ezen a linken érhetők el magyar és angol nyelven.
GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK
KÜLGAZDASÁGI IRODA:
Cím: Belgrád, Braničevska 13. II. em. (Előzetes bejelentkezés szükséges!)
Telefon: (+381-11) 344-7046
Fax : (+381-11) 344-71-69
E-mail: trade.blg@mfa.gov.hu
Fontosabb külkereskedelem-technikai tudnivalók
- Külkereskedelmi engedélyezési rendszer:
Szerbiában bizonyos termékcsoportokra kötelező engedélyt kérni, így a katonai és rendőrségi eszközökre, fegyverekre és lőszerekre, antik és régiségi műtárgyakra, képzőművészeti termékekre, nemesfémekre, hulladékokra, drogokra és narkotikumokra, illetve az ózon rétegre károsan ható anyagokra. A veszélyes hulladékok importjára nem létezik behozatali engedély. Az engedélyeket az áru típusától függően az érintett szerb minisztérium adja ki, pl. a gyógyszerek és orvosi segédeszközök esetén a szerb Egészségügyi Minisztérium. Egyes árufajtákra a belső piac védelme érdekében importkvóta rendszer van érvényben. Az élelmiszeripari termékek, az egyes mezőgazdasági termékek, jószágok növény- és állategészségügyi vizsgálaton esnek át a határon való átlépéskor, ez a folyamat sok esetben időigényes és komoly költségekkel is jár. A növényvédő szereknek, tápoldatoknak, műtrágyának külön növény egészségügyi bevizsgáláson kell átesniük, melyért a szerb Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium Növény Egészségügyi Hatósága a felelős. Az egyéb vegyszerek (pl. tisztítószerek, mosópor) importját is engedélyeztetni kell, mely kérdésben a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kell fordulni. A kozmetikai cikkek is bevizsgáláson esnek át, melyet a szerb Egészségügyi Minisztérium végez.
Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége: A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelem szabályait, a Szerbia és az Európai Unió között létrejött Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) rendelkezései határozzák meg. Ennek köszönhetően a legtöbb termék nem vámköteles, illetve minimális vámtétel terheli. Szerbiában kivétel alá esnek azon termékek, amelyeknél – hazai termelők védelme érdekében – továbbra is plusz vámterhet ír elő a mezőgazdasági tárca javaslatára a vámhatóság. A hatályos vámszabályok és vámtarifák, illetve a Szerbia által megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások megtalálhatók a Szerb Vámigazgatóság honlapján.
Szerbiának a következő országokkal van szabadkereskedelmi megállapodása: Oroszország, Belorusz, Kazahsztán, CEFTA (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia, Moldávia és Koszovó), EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), Törökország.
- Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek:
Szerbia a korábbi Jugoszláviában használatos szabványügyi rendszert vette alapul az ország nemzeti szabványrendszerének kialakításakor. Az 1996-ban elfogadott Szabványügyi Törvényt (Zakon o standardizaciji) 1998-ban, 2003-ban és 2009-ben módosították az Európai Unió szabványrendszeréhez igazítva. Az új szabványok elfogadásakor a szükséges teszteket és tanúsítványok kiadását a Szerb Szabványügyi Intézet (ISS) végzi.
A CE-jelöléssel ellátott termékek esetében korábban kötelező volt a bevizsgálás. Szerbia aláírta az EA-MLA megállapodást, mely alapján egyes kiemelt kategóriák kivételével, a CE jelzéssel ellátott termékeket már nem kell bevizsgáltatni a szerb hatóságoknak. Maga a CE jelzés nem elegendő a termék Szerbiában való forgalomba helyezéséhez, hanem be kell szerezni egy akkreditált minőségellenőrzési ügynökség által készített szakvéleményt és igazolást arról, hogy a termékre az EU-ban kapott minőségi szabványok megfelelnek a szerb szabvány előírásoknak is. A termék csomagolásán a CE jelzés mellett fel kell tüntetni a hatályos szerb megfelelőségi jelet is.
A borok Szerbiába történő exportját jelentősen megnehezíti a szerb bortörvény 2013-tól hatályba lépett rendelkezése, amely szerint a különböző LOT szám (gyártási tétel szám) alá tartozó borokat kötelező továbbra is bevizsgálni (még akkor is, ha ugyanannak a bor fajtának a megegyező évjárata a vizsgálat tárgya).
A szerbiai engedélyeztetés a gyógyszerek esetében is komoly probléma, a gyógyszer szállítmányokat minden esetben szükséges egészségügyi és minőségellenőrzési vizsgálat alá helyezni. Az adott gyógyszer első bevizsgálásának időtartama kb. 2 hónapot vesz igénybe, a további tételek esetében pedig további 1 hónapot.
- Jellemző, illetve javasolt fizetési módok:
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során általában készpénz vagy átutalás a jellemző. A nagyobb importőrök rendszerint rövid lejáratú, azaz két-három hónapos fizetési határidőt kérnek a rendeléskor. Az áruvásárlási szerződések megkötésekor ezért pontosan meg kell határozni az átutalási időpontokat. Ismert és alkalmazott az okmányos fizetési mód pl. az okmányos inkasszó, a csekk és a hitellevél is.
- Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák:
A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a belgrádi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodájától, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő Magyar-szerb Kereskedelmi és Iparkamarától. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. is arra törekszik, hogy tevékenységével új piacokra juttassa el a magyar vállalkozók termékeit. Képviseleteiken keresztül felmérik a vállalatok piaci igényeit, és segítséget nyújtanak a piacra jutásban és az üzleti partnerek felkutatásában. A HEPA nyugat-balkáni regionális irodája Belgrádban, a CED két szerbiai képviselete pedig Újvidéken és Szabadkán működik.
- Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek:
Szerbiában a szállítási mód függ az áru jellegétől, leggyakrabban a közúton és vasúton történik, de a folyami szállítás (Duna) is jelentős. A magyar exportőröknek javasolt nagyobb helyi (szerb) vagy szerbiai tapasztalatokkal rendelkező magyar szállítmányozó cég kiválasztása. Javasolt partnerek:
- szabadkai TNT Transport,
- az újvidéki Pansped, Cargo-Partner,
- a belgrádi Lagermax, Jugosped és Milsped.
- Helyi kereskedelmi, üzleti szokások:
A szerb üzletemberek angol nyelvismerete általános, míg a Vajdaság területén sokan beszélnek magyarul is. A szerb üzletemberek a magyarnál latinosabb, lazább mentalitásúak, ami sok esetben a magyar üzletembereknek furcsának tűnik. Jellemző rájuk, hogy vendégszeretők, barátkozóbbak az európai átlagnál. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó munkaviszony és a bizalom kialakítására, a munkaköri rang tiszteletére. A tárgyalások az említett okok miatt az átlagos magyar tárgyalási időnél hosszabbak, és gyakran kötik össze étkezéssel. Az üzleti ajándékozás általános. Fontos megjegyezni, hogy az említett pozitívumok mellett jellemző rájuk az időpontok betartásának hiánya (gyakran késnek a találkozókról). Tárgyalás esetén javasoljuk a balkáni háborúk, Koszovó státuszának, illetve az etnikai és vallási különbségekre vonatkozó témák mellőzését.
- Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog):
A rendelés és a pénzügyi teljesítés előtt minden esetben meg kell állapodni: a fuvarparitásról (a legáltalánosabb fuvarparitás a FOB paritás); a fizetés módjáról (ha halasztott fizetést kér a vevő, akkor pontosan rögzíteni kell a napok számát); a garanciáról (Milyen időtartamra szól a garancia? Cseregarancia? Ha igen, akkor a sérült áru visszaküldésének költségeit melyik fél állja, stb.). Szerbiában az áruk és szolgáltatások ellenértékét a szerződésben leggyakrabban euróban határozzák meg, valutazáradék alkalmazásával, amely kimondja, hogy a fizetés szerb dinárban történik, a Szerb Nemzeti Banknak az átutalás napján érvényes középárfolyama szerint. Szerbiai jogalanyok között kizárólag szerb dinárban történhet kifizetés. Amennyiben a magyar vállalkozó nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi tapasztalattal, akkor érdemes igénybe vennie hazai/szerb vámügynökséget, és/vagy helyi ügyvéd szolgáltatásait.
- Finanszírozási/állami támogatási lehetőségek (igénybe vehető Eximbank konstrukciók Szerbiában):
A Szerb Fejlesztési Ügynökség és a Vajdasági Fejlesztési Ügynökség feladata, hogy befektetés-ösztönző támogatásokon keresztül segítse a külföldi befektetőket Szerbiában és naprakész információkat biztosítson a potenciális befektetési lehetőségekről. Az EXIMBANK 2016 februárja óta képviselettel rendelkezik Belgrádban.
- Adók mértéke és adókedvezmények:
ÁFA 20% (a termékek és szolgáltatások többsége), 10% (pl. napilapok, alapvető élelmiszerek); Kamat- és osztalékadó 20%; Személyi jövedelemadó 10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére, 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére; Vállalati nyereségadó 15%; Vagyonadó (ingatlanadó) - A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0,4%. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: max. 0,3%-2% (progresszív); Járulékok - Nyugdíjbiztosítási járulék: 14%, Egészségbiztosítási járulék: 5,5%, Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így a járulékok összesen 40,5%-ot tesznek ki). A kapható adó-, és járulék kedvezményekről részletesebb információt a Szerb Fejlesztési Ügynökség, valamint a Szerb Munkaügyi Hivatal honlapján kaphatnak.
- Privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős beruházási lehetőségek, közbeszerzési pályázatok a magyar vállalatok számára Szerbiában:
A privatizációra szánt vállalatokról, tender kiírásokról a Szerb Gazdasági Minisztérium honlapján érdeklődhetnek.
A zöldmezős beruházási lehetőségekről, szerbiai beszállítókról, befektetés ösztönző állami támogatásokról és az üzleti környezetről a Szerb Fejlesztési Ügynökség honlapján tájékozódhatnak.
Az aktuális közbeszerzési pályázatokról a következő honlapon láthatnak információkat .
- Cégalapítás:
A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség.
- Kiemelt piacfeltáró rendezvények és gazdasági vonatkozású események:
A Szerbiában rendezett vásárokon való támogatott magyar megjelenés szervezését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. végzi. Magyar szempontból kiemelt jelentőségűnek számít az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár és a szabadkai Regionális és Nemzetközi Gazdasági Vásár.
Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található.
A Magyar-szerb Kereskedelmi és Iparkamara rendszeresen szervez B2B találkozókkal egybekötött magyar szakmai napot a jelentősebb szerbiai vásárokon.
Az évente megrendezésre kerülő Magyar-szerb Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) ülésének margóján is szerveznek üzleti fórumot az érdeklődő vállalatok számára, a következő GVB ülés várható dátuma 2020 ősze, helyszíne ez alkalommal pedig Belgrád lesz.
- Kiemelt vásárok 2020:
42. Nemzetközi Turisztikai Vásár, Belgrád – 2020. február 20-23.
46. Nemzetközi Építőipari Vásár (SEEBBE), Belgrád – 2020. április 22-25.
7. RENEXPO – Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Vásár, Belgrád – 2020. május 13-14.
64. Nemzetközi Technika Vásár, Belgrád – 2020. május 19-20.
87. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Újvidék – 2020. május 16-22.
53. LORIST Nemzetközi Vadászati, Halászati, Környezetvédelmi és Turisztikai Vásár, Újvidék – 2020. október 7-11.
16. Nemzetközi Energetikai Vásár, Belgrád – 2020. október 13-15.
17. ECOFAIR Nemzetközi Környezetvédelmi Vásár, Belgrád – 2020. október 13-15.
- Vajdasági gazdaságfejlesztési támogatás:
2016-ban elindult Magyarország Kormányának Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programja, amelynek célja a vajdasági vállalkozások fejlesztése, valamint ezen keresztül munkahelyek teremtése, beszállítói körök kialakítása, és közvetve az elvándorlás megállítása. A Program első, 2016-2018 közötti szakaszára 50 milliárd forint állt rendelkezésre, amely keretösszeget később a magyar állam megnövelt. A Programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult. A program keretében a tavalyi év végéig több mint 10 ezer szerződést írtak alá, így 38,3 milliárd forintos támogatással 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, amelynek köszönhetően 700 új munkahely is létesült. A programmal és a pályázási lehetőségekkel kapcsolatos információkat a következő honlapon érhetik el.
Magyarország Kormánya 1342/2017 (VI. 9.) sz. határozatával a magyar vízipar külpiaci tevékenységét előmozdító pályázati program elindításáról döntött, amelyre 2017-ben 100 millió, 2018-ban pedig 300 millió, 2019-ben 180 millió forint állt rendelkezésre. A program keretében nagyobb infrastrukturális beruházásokat megalapozó, stratégiai dokumentumok elkészítéséhez (pl.: megvalósíthatósági tanulmány), pilot-projektek megvalósításához, vízipari átfogó elemzések készítéséhez, külföldi vízügyi szakértők, döntéshozók magyarországi képzéséhez, vagy pedig a magyar vízipar képességeit bemutató konferenciák, üzletember találkozók megszervezéséhez szükséges finanszírozásra lehetett pályázni. A magyar vízipari vállalatok szívesen vesznek részt szerbiai szennyvíztisztító üzemek létrehozására irányuló, arzénmentesítési és más ivóvíz kezelési projektekben, melyek finanszírozásához az EXIMBANK is hozzájárulhat. A támogatási program 2020-ban is folytatódik: a február 7-én meghirdetett felhívás keretében 175 millió forint áll rendelkezésre. A pályázat benyújtására Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, állami vízügyi igazgatási szervek, valamint vízipari érdekképviseleti tevékenységet folytató egyesületek jogosultak. A pályázatok benyújtási határideje 2020. március 31.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2019 októberében Nyugat-Balkán Beruházási Támogatási Programot indított, amelynek célja a balkáni térség gazdasági fejlesztése a magyar vállalatok régiós jelenlétének és szerepének erősítése révén. A vissza nem térítendő támogatásként odaítélhető forrást magyarországi gazdasági társaságok, mint kedvezményezett szervezetek, a célországokban induló beruházásokra, vagy megújuló energiatermeléshez kapcsolódó beruházásokra fordíthatják. A rendelkezésre álló teljes keretösszeg 2,85 milliárd forint, amely a Szerb Köztársaság, Montenegró, illetve Bosznia-Hercegovina területén megvalósuló projektekre használható fel. A pénzügyi eszköz ágazati megkötés nélkül nyújt támogatást magyarországi gazdasági társaságok részére, legfeljebb 50%-os támogatási alapintenzitás mellett. A támogatás a célországban megvalósítandó projekt végrehajtását és fenntartását kell, hogy szolgálja.
KULTURÁLIS KAPCSOLATOK
A belgrádi Magyar Kulturális Intézetet Orbán Viktor kormányfő és Tomislav Nikolić elnök közösen nyitották meg 2014. július 1-én. Az intézmény a két ország közötti kulturális megállapodás megkötéséig a belgrádi Magyar Nagykövetség kulturális részlegeként működhet.
Magyarország Nagykövetségének Kulturális Szolgálata
Collegium Hungaricum Belgrád
Cím: 11000 Belgrád, Gračanička 14.
E-mail: belgrad@bbi.hu
Aktuális rendezvényeinkről Facebook oldalunkon tájékozódhat:
- Turizmus
Magyarország
Szerbia
- HASZNOS LINKEK
Szerb Köztársaság
Köztársasági elnök
Kormány
Külügyminisztérium
Parlament
Tanjug hírügynökség
Beta hírügynökség
Fonet hírügynökség
Turisztikai szervezet
Szerbia.lap.hu
Belgrád
Vajdaság Autonóm Tartomány
Végrehajtó Tanács
Tartományi Képviselőház
Vajdasági Magyar Szövetség
Vajdaság Ma
Vajdaság portál
Magyar Szó
Vajdasági Magyar Művelődi Intézet
Szabadka
Újvidék
Magyarország
Köztársaság Elnöki Hivatal
Kormány
Országgyűlés
Magyar Távirati Iroda
Magyar Turizmus
Kultúra
Budapest
Export Hungary
Ügyfélkapu
Országos Szerb Önkormányzat
